saudade
május 11, 2015
december 15.
Csak a kongó hangod vagyok, nincs előtte, se utána, ahogy magamba szívtam, elzártam, úgy vagyok, se kint, se bent, sors vagy élet, nem érdekel, csak ahogy a nevem mondtad, mond még egyszer, talán feldereng valami arról, milyen volt előtted...
Újabb bejegyzés
Régebbi bejegyzés
Főoldal