február 16, 2015

lyukas béldarab

Szeretne még mondani valamit?
Nagyon sok mindent. Beleveszve a lapok suhogásába, erősen könyökölve a kiterített könyv két szárnyára, megtöröm a gerincét. Hentes vagyok, felszabdalom, darabjaira vágom a szöveget, majd idegesen lapozok közte, mire lenne jó egy-egy idegen kéz által aláhúzott szó. Bőr, zsír, hús és csont. Minek emelném ki azt, amit más egyszer már megrágott, jóízűen kiköpött. Mondok hát valamit. Pörkölt bőrről levált zsírcafat, lyukas vastagbéldarab, ennyi amit ér. Ez lenne minden? Azt mondja, olvassak figyelmesen vagy kétszer. Nem tudja, ez a meló is megköveteli, hentesnek születni kell, nem elég tanulni.